Penta-Geo Földmérő Bt. Baja, Bács-Kiskun megye

Legfrissebb referencia munkáink*

MUNKA	MEGRENDELŐ	ÉV
Karapancsa vadászkastély rekonstrukció geodéziai munkái	Pilisi Parkerdő Zrt	2013
Baja Szegedi úti ipari park megosztása	Baja Vagyon Zrt	2013
Baja 0556/4 hrsz Mogyi Kft telephely telekalakítása, út kitűzés, épület alapok kitűzése	Mogyi Kft.	2013
Tervezési alaptérkép készítése ivóvízvezeték tervezéséhez Ópusztaszer, Balástya	Geopárd Kft	2013
Kunbaja, külterületi önkormányzati ingatlanok telekcsoport-újraosztása	Kunbaja Község Önkormányzata	2013
Bácsbokod határőr laktanya telekalakítása	Bácsbokod Nagyközség Önkormányzata	2013
Aranyfürt Kft Szekszárd használati megosztási vázrajok készítése	Aranyfürt Kft	2014

kapcsolat:

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – soronkívüli eljárásban

Amennyiben kezdeményezte a Földhivatalnál 2012. június 1-ig az osztatlan közös tulajdonának megszüntetését – vagy olyan termőföldet vásárolt, melynek előző tulajdonosa megtette ezt - lehetőség nyílik arra, hogy SORONKÍVÜLI eljárást kezdeményezzen. A kérelem benyújtásakor a megosztás valamennyi költségét az állam vállalta. Ma is van olyan teljesítetlen kérelem amelyet még 2002-ben, a jogszabály indulásakor nyújtottak be. 2014. évben valamennyi megyében kiírásra került pályázat, így állami finanszírozásban megkezdődnek az osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljárások. 4 évre tervezik a projektet. 2002-ben is hasonló tervek voltak...

Előnyök:

Ha az ingatlan soronkívüli eljárásban kerül megosztásra, a korábbi bérleti szerződés lényegében nem lesz jogfolytonos, dönthet úgy, hogy saját használatban műveli birtokát a továbbiakban. Egy év elteltével pedig akár bérbe is adhatja bárkinek. Sosem kell a szinte állandóan változó jogszabályi körülmények miatt hivatalba járnia és az ezzel járó díjakat fizetnie. Ha hagyományos eljárásban kívánja megosztani területét a PTK szabályai alapján, be kell szereznie valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát és fizetnie ügyvédet, földmérőt. A költség kb. azonos, az igazi különbséget az tudja, aki megpróbálta már.

Hátrányok:

Kiadással jár, amit az állam nem térít vissza. Költségek: Az eljárás Földhivatal felé fizetendő igazgatási-szolgáltatási díja: 19.500.- Ft Vállalkozásunk földmérési szolgáltatása 50 hektárnál kisebb megosztandó, és 5-nél kevesebb kialakítandó földrészlet esetén 60.000.- Ft. Ezt meghaladó esetekben egyedi árkalkuláció. Ügyvédi munkadíj, amely elsősorban a tulajdonostársak számától függ.

Természetesen igény szerint segítünk a megfelelő és az ügyben jártas jogi képviselővel való kapcsolat felvételében, de akár befogadunk komplex megrendelést is. Társaságunk az egyetlen, aki referenciával rendelkezik a régióban ilyen típusú megosztásokra.

Bemutatkozik a Penta-Geo:

A Penta-Geo Küldetésnyilatkozata

A tervezés előtt a telket célszerű felméretni.

Ez azt jelenti, hogy a földmérő részletes térképet készít a telekről és környezete fontos részeiről pl. a telek előtti utcáról. Ez a elektronikusan készül, az eredmény egy számítógépes fájl, amit ki is lehet nyomtatni, de a tervező számára maradéktalanul csak a fájl tartalmazza az információkat. A felmérésen minden szerepel, amit a földmérő lát, valamint a telek "jogi határa" is, ahol hivatalosan a kerítésnek húzódni kell. A felmérés adatokat szolgáltat a magassági viszonyokról is, amit a legnehezebb becsülni (merre és mennyit lejt a telek). Geodéziai felmérés nélkül házat terveztetni nagyon szerencsétlen ötlet, esetleg nagyon vízszintes, nagyon derékszögű oldalú, nagyon "beállt" környéken lévő telekkel lehet megkockáztatni.

A házat az alapozás megkezdésekor érdemes földmérővel "kitűzetni", azaz a fontosabb töréspontjait a telken megjelöltetni.

Ha a felmérésből az derül ki, hogy a kerítés jó helyen van, és az építőmestere is ügyes, rá lehet ezt bízni, de csak ha feltétlenül megbízik benne. Ha a telek nincs - vagy csak ideiglenesen van - bekerítve, akkor az a földmérővel való kitűzetés előnye, hogy a földmérő a kerítés kitűzése nélkül is ki tudja tűzni a házat (a műszereivel nem a kerítéshez képest, hanem a földhivatal, a geodéziai felmérés és a terv adataiból dolgozik). .

A kerítés építése előtt tűzik ki a földmérők a telekhatár töréspontjait.

Ha nagyon bízik az építőkben, vagy nagyon nagy telke van, meg lehet ezt tenni már az épület kitűzésekor is, de akkor az építkezés folyamán végig ügyelnie kell a töréspontokat jelölő valamik (facövekek, festések, HILTI szögek, stb.) épségére és helyben maradására. Természetesen nincs szükség a telek kitűzésére, ha eredetileg is be volt kerítve és a geodéziai felmérésből az derült ki, hogy jó helyen van a kerítés.

Ha elkészült a ház, be kell rajzoltatni a földhivatali nyilvántartási térképre.

Az ehhez szükséges rajznak „épületfeltüntetési változási vázrajz" a neve. A földmérő ehhez mindig beméri az épületet, akkor is, ha egészen pontosan a terv szerint készült és egy, a földhivatal szabályzatainak megfelelő formában ábrázolja változási vázrajzon. A földhivatalhoz a vázrajzot a földmérő nyújtja be, a tulajdonosnak lényegében több teendője nincs, egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet kell az építési engedély jogosultjának kitöltenie mindössze. Az átvezetés eljárásnak a díját – jelenleg 6.600.- Ft-ot – a földmérőnek a földhivatalhoz történő benyújtáskor már be kell fizetnie. A használatbavételi engedélyt, a Földhivatal által záradékolt épületfeltüntetési vázrajz alapján lehet kérni. Ezt a kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani (ÉTDR) de ebben természetesen segítünk.

... lebontottam a házamat.

Mindenképpen járjon utána, hogy az önkormányzat engedélyezi-e a megosztást.

Az építési övezetekre vonatkozó előírások, a rendezési tervek, az önkormányzat szándékai és még sok minden befolyásolja, hogy egy telek megosztását engedélyezik-e.
A legtöbb önkormányzatnál elég ezt megbeszélni a telkekkel foglalkozó osztályon/irodán, de van, ahol úgynevezett "elvi engedély"-t lehet kérni a megosztáshoz. Ez valamilyen apró vázlattal pár sorban tartalmazza, hogy az önkormányzat milyen megosztáshoz járul hozzá. Ebben az egyeztetésben már segítséget tud nyújtani a földmérő.

Ha megvan a - szóbeli vagy írásbeli - elvi engedély, a földmérő elkészíti a "vázrajz"-ot.

Ehhez többnyire szükség van helyszíni mérésre is, mert sokszor valamilyen építmények, fák stb. elhelyezkedéséhez képest kívánja a tulajdonos a osztóvonalat elhelyezni és a földhivatal is megköveteli ezt.

Jelenleg a legpraktikusabb, ha egyesített telekalakítási engedélyt nyújtunk be a Földhivatalhoz. Ez tartalmazza a földmérő által készített telekalakítási dokumentációt, elsősorban a változási vázrajzot, és az ingatlannyilvántartási átvezetéshez szükséges valamennyi okiratot. Amire szükség lehet: jelzálog bejegyzés esetén a Bank hozzájáruló nyilatkozata, özvegyi esetleg haszonélvezeti jog jogosultjának szintén a hozzájárulása. Ha a megosztott területet értékesíteni kívánják, akár csatolható az adásvételi szerződés is.

A földmérő az elkészített dokumentációt benyújtja a földhivatalhoz. A földhivatal először megvizsgálja, hogy a vázrajz műszakilag helyes-e (ezt "záradékolás"-nak hívják) és a "záradékolt" vázrajzot küldi a különböző szakhatóságok felé. Amennyiben a szakhatóságok engedélyezik a megosztást, akkor a Földhivatal meghozza a telekalakítási határozatot. Ha egyesített eljárást kezdtünk, akkor automatikusan az ingatlan-nyilvántartásban át is vezetik, ha sima telekalakítási engedélyezési eljárás volt, akkor az átvezetést külön kérelmezni kell majd.

Mindenképpen járjon utána, hogy az önkormányzat engedélyezi-e az összevonást.

Az építési övezetekre vonatkozó előírások, a rendezési tervek, az önkormányzat szándékai és még sok minden befolyásolja, hogy a telkek összevonását engedélyezik-e, de eddigi gyakorlatomban ezzel még sosem volt gond.

Ha megvan a - szóbeli vagy írásbeli - elvi engedély, a földmérő elkészíti a "vázrajz"-ot.

Jelenleg a legpraktikusabb, ha egyesített telekalakítási engedélyt nyújtunk be a Földhivatalhoz. Ez tartalmazza a földmérő által készített telekalakítási dokumentációt, elsősorban a változási vázrajzot, és az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges valamennyi okiratot. Ha az összevonandó ingatlanoknak különbözőek a tulajdonosai, akkor szükséges egy ügyvédi okirat késztése is. Amire még szükség lehet: jelzálog bejegyzés esetén a Bank hozzájáruló nyilatkozata, özvegyi esetleg haszonélvezeti jog jogosultjának szintén a hozzájárulása.

A földmérő az elkészített dokumentációt benyújtja a földhivatalhoz. A földhivatal először megvizsgálja, hogy a vázrajz műszakilag helyes-e (ezt "záradékolás"-nak hívják) és a "záradékolt" vázrajzot küldi a különböző szakhatóságok felé. Amennyiben a szakhatóságok engedélyezik az összevonást, akkor a Földhivatal meghozza a telekalakítási határozatot. Ha egyesített eljárást kezdtünk, akkor automatikusan az ingatlan-nyilvántartásban át is vezetik, ha sima telekalakítási engedélyezési eljárás volt, akkor az átvezetést külön kérelmezni kell majd.

Ha pl. megegyezik a szomszéddal, hogy a cikcakkos közös határukat kiegyenesítik, ezt a műveletet hivatalosan telekalakításnak hívják.

Mindenképpen járjon utána, hogy az önkormányzat engedélyezi-e a telekalakítást.

Az építési övezetekre vonatkozó előírások, a rendezési tervek, az önkormányzat szándékai és még sok minden befolyásolja, hogy a telkek határának módosítását engedélyezik-e.

Ha megvan a - szóbeli vagy írásbeli - elvi engedély, a földmérő elkészíti a "vázrajz"-ot.

Ehhez többnyire szükség van helyszíni mérésre is, mert sokszor valamilyen építmények, fák stb. elhelyezkedéséhez képest kívánja a tulajdonos a osztóvonalat elhelyezni.

Jelenleg a legpraktikusabb, ha egyesített telekalakítási engedélyt nyújtunk be a Földhivatalhoz. Ez tartalmazza a földmérő által készített telekalakítási dokumentációt, elsősorban a változási vázrajzot, és az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges valamennyi okiratot. Amire szükség lehet: jelzálog bejegyzés esetén a Bank hozzájáruló nyilatkozata, özvegyi esetleg haszonélvezeti jog jogosultjának szintén a hozzájárulása. Ha a telekhatár-rendezés következtében az ingatlanok területei megváltoznak, és a tulajdonos nem azonos, akkor szükséges egy ügyvédi okirat készítése is. Amire még szükség lehet: jelzálog bejegyzés esetén a Bank hozzájáruló nyilatkozata, özvegyi esetleg haszonélvezeti jog jogosultjának szintén a hozzájárulása.

A földmérő az elkészített dokumentációt benyújtja a földhivatalhoz. A földhivatal először megvizsgálja, hogy a vázrajz műszakilag helyes-e (ezt "záradékolás"-nak hívják) és a "záradékolt" vázrajzot küldi a különböző szakhatóságok felé. Amennyiben a szakhatóságok engedélyezik a megosztást, akkor a Földhivatal meghozza a telekalakítási határozatot. Ha egyesített eljárást kezdtünk, akkor automatikusan az ingatlan-nyilvántartásban át is vezetik, ha sima telekalakítási engedélyezési eljárás volt, akkor az átvezetést külön kérelmezni kell majd.

Ha ki akarja jelöltetni a telke határának töréspontjait, a földmérők a földhivatal digitális nyilvántartásából kiindulva centiméter pontossággal tudják a jelöléseket elhelyezni, de tudni kell, hogy a térképnek is - mint minden műszaki dolognak, mondjuk az autóban a gyújtógyertya hézagnak - van némi tűrése. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi nyilvántartási térképek eredeti felmérése lehet hogy évtizedekkel ezelőtt történt, az akkori technológiai lehetőségekkel. Természetesen vannak új felmért települések is, ahol elég pontos adatok állnak rendelkezésre, de sok esetben a régi 1:2880 méretarányú papírtérkép lett digitalizálva, vagyis egy újabb hiba - digitalizálási hiba - terheli. Ennek megfelelően amikor a földmérő kitűzte a telekhatárt , vizsgálnia kell a térkép-terepazonosságot. Az alaptérkép pontosságától függően néhány centimétertől akár méteres eltérés is lehet!!! Általában az ügyfelek ezt nehezen értik meg. Azt kell tudni, hogy a régi papírtérképről levett méretek természetesen nem tudják centiméter pontossággal ugyanazt, mint ami a természetben van. Gondoljunk csak bele, a papírtérképen csak a 0.18 mm-es vonalvastagság 1:4000 méretarányú térképen már 72 centimétert jelent és e mellett még számtalan más hibát is tartalmaz !!! A földmérőnek a térképből kell kiindulni, kijelölni a telekhatárt, amit a természetben lévővel egyezőnek kell tekintenie akkor, ha a hibahatáron belüli mindössze az eltérés. Ha ennél is messzebb kerül a műszeres mérés eredményéből származó "telekhatár" a természetben lévőétől, akkor lehet túlhasználatot kimutatni és az új birtokhatárpontok a helyszínen megjelölni.

Mindenképpen javaslom, hogy pár centis eltéréssel kár is belefogni egy birtokvitába, esélytelen a bizonyítás.

1996

Hercegszántó határátkelő bővítés kisajátítása (VPOP)

1997

Rém Nemesnádudvar tervezett út kisajátítása (UTIBER Kft Bp.)

1998

Bátmonostor-Dunafalva gázvezeték megvalósulás (GenPlan Bt); Hajósvin Kft területeinek megosztása (Hajósvin Kft.)

1999

Nemesnádudvar szőlőtelepítés geodéziai munkái (Brilliant Holding Kft)

2002

Vaskúti regionális hulladéklerakó útkisajátítás (Solvex Kft); Baja homokváros házhelyosztás, belterület becsatolás (Rittgasser&Müller Kft)

2003

Baja megkerülő út kisajátítás I-II ütem (UTIBER Kft, CivilPlan Kft.); Baja Tesco áruház építés teljes geodézia (Adeptus Rt); Baja Shell benzinkút megvalósulási térkép készítés (Fodor Rt)

2004

Kiskunhalas Tesco áruház építés teljes geodézia (Adeptus Rt Miskolc)

2006

Baja megkerülő út végleges kisajátítás (Nemzeti Autópálya Zrt.); Baja Szegedi úti volt laktanya és környéke belterületbe csatolása (Baja Város Önkormányzata); Baja Vaskúti úti laktanya és környéke belterületbe csatolása (Baja Város Önkormányzata)

2007

Bácsalmási határátkelőhöz vezető út kitűzése (Magyar Közút Kht); Baja Family Center telekalakítás, épület kitűzés (Magnum Hungária Kft)

2010

Agrár Környezet Gazdálkodás pályázathoz mérési jegyzőkönyv készítése (Jabba Kft, Rieger Kft); Agrár Környezet Gazdálkodás pályázathoz mérési jegyzőkönyv készítése (Dávodi Augusztus 20 Mg. Zrt);

2011

Baja, Volt Uránia Mozi tervezési alaptérképe, kitűzése (Baja Vagyon Zrt); Érsekhalma dohánytelep telekalakítása (Érsekhalma Község Önkormányzata)

2012

Vizek mennyiségi-és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben projekt teljes geodézia (Aktív Kft); Mátételkei víztározó építés-megvalósulás teljes geodézia (Aktív Kft)

2013

Baja IV. Károly körút megvalósulási térkép késztése (Duna Aszfalt Kft.)